Madárpók a budiban

Tegnaptól büszke vízvezeték-tulajdonosok vagyunk.

Sőt, tovább megyek: még víz is folyik belőle, ráadásul iható!

Angel, az indián, nagyon sokat segített, hogy összejöjjön a dolog, és a helyi indián közösség saját rendszeréből kapunk mi is vizet.

Napközben lebicikliztünk pár tíz kilométert, mert mindig kellett valami a vízszereléshez a barkácsboltból. A végére már egészen nevettek rajtunk a boltban.

Kétszer szétjött a rendszer a nyomás miatt, három helyen meghúzódott a hátam, de ma csak fél tonna bambuszt kell majd pakolni, szóval kicsit pihentethetem.

Közben kitaláltuk, hogy biciklivel elhozunk 20 m² tetőt, mert szeretnénk egy nagyobb esővédett területet. Mint kiderült, majdnem 4 méter hosszú tetőt, ami jó pár tíz kilót nyom, nem egyszerű egyensúlyozni egy biciklin.

Nem szoktunk panaszkodni, de nap végére a karomat már nem tudtam felemelni.

Beköltözött egy nagy madárpók a budi oldalába, mert még nincs ajtónk. Szép nagy darab, és ahányszor kiteszem, visszajön. Hallani, ahogy dübörögnek a léptei.

Csináltunk egy videót erről a napról. Egyébként tetszenek nektek a videók?

Leave a comment

Üdvözlet, bátor kalandor!

Akár a következő utazásodhoz keresel ötleteket, akár az unokáidnak olvasnál valami izgalmas esti mesét, jó helyen jársz! Régi kalandok felidézése, naplóbejegyzések és az életünk úgy általában – ezekbe nyerhetsz egy kis bepillantást ezen az oldalon.